Tegnap este levetítették a Zakumentumfilmet a Hírtv-n.
Ez azt jelenti, hogy lezárult egy korszak, befejeződött egy munka. Sok küzdelem árán született meg, rengeteg tanulsággal, élménnyel, és persze felismerésekkel.
Nehéz megállni, hogy az alkotók nevében ne kezdjen el az ember azon filozofálgatni, hogy van-e ma létjogosultsága a dokumentumfilmnek Magyarországon, lehet-e, szabad-e, kell-e áldatlan körülmények közt forgatni, de megálljuk, hiszen annyi mindenről el lehetne ugyanezt mondani.
Így csak annyit szeretnénk befejezésképpen írni, hogy amíg kíváncsiak vagyunk, amíg úgy gondoljuk, hogy egy társadalom tükre, lelkiismeretének szűk keresztmetszete a mindenkori, aktuális élethelyzeteket bemutató dokumentumfilm - addig forgatunk. Valahogy, valakiknek - akik szintén kíváncsiak más emberekre, sorsokra, gondolatokra, történésekre. Köszönet mindazoknak, akik nyomon követték munkánkat, drukkoltak nekünk és várták, hogy elkészüljön ez a mozi. Szívünk minden szeretetével készítettük - nektek, Önöknek, nekik.
És most elköszönünk. Remélhetőleg találkozunk egy következő film kapcsán.
Mátracserpuszta a lovasok számára nem ismeretlen hely. Igaz, hogy a település nincs rajta egyetlen térképen sem, és valóban eléggé eldugott kis falu az egykori bányászvidéken, mégis egy nevezetességet a magáénak tudhat: a Zakuszka-tanyát. Egy olyan lómenhelyet, amely mintegy szociális otthonként működik a rászoruló, idős, vagy beteg lovak számára. Erről a menhelyről kezdtünk el filmet forgatni 2010-ben. Ez az oldal ezt a munkát hivatott dokumentálni.
